Hangterjedés

A termekben lévő hangterjedés eltér a szabad térben történő hangterjedéstől. A kemény határoló felületek a termekben lévő hangot visszaverik és ez negatív hatással van a terem akusztikájára.


http://www.internoise2005.org.br/ A Saint-Gobain az Inter-Noise 2005 hivatalos partnere .2005. augusztus 6-10., Rio de Janeiro
ForumAcusticum weblap A Saint-Gobain a Budapesten megrendezésre kerülő ForumAcusticum 2005 hivatalos partnere.2005. augusztus 29. – szeptember 2.

Hangterjedés szabad térben

Mielőtt rátérnénk a beltéri hangterjedésre, először vizsgáljuk meg, hogyan viselkedik a hang kültérben, szabadtéri feltételek között.

Hangterjedés szabad térben 

Szabad térben a hanghullámok folyamatos gömb alakú vagy henger alakú hullámfrontban terjednek a forrástól.

Az álló, pontszerű hangforrás az, ami hangenergiát bocsát ki. A forrástól egy bizonyos távolságra, ugyanaz az energia gömb alakban terjed tovább. Minél nagyobb a távolság a forrástól, annál nagyobb a felület, ahol az energia szétterjed. Ezt illusztrálja a növekvő gömb egy-egy metszete.

A hangenergia egy képzeletbeli térben terjed szét egy olyan felületen, amely a hangforrástól mért távolság négyzetével arányosan növekszik.

A gömb felülete négyszeresére nő minden alkalommal, amikor a forrásponttól való távolságot megkétszerezzük. A hang a távolság növelésével gyengül. Ha a hangforrástól mért távolságot megkétszerezzük, a hangnyomásszint 6 dB-lel csökken.

Beltéri hangterjedés

Beltérben a hanghullám az épület határoló felületeibe ütközik, mielőtt jelentősen legyengülne. A belső hangtér nem gömb alakú, de ez függ a felületek geometriájától és akusztikai tulajdonságaitól is. A terem térfogata, a hangforrástól való távolság, az épület szerkezeti felületei és az észlelési pont is fontos szerepet játszik.

A hang a teremben egy adott észlelési pontban a közvetlen hangból és a visszaverődő hangból áll. A közvetlen hang az, ami még nem verődött vissza egy felületen. A hangvisszaverődésekkel kialakult teret zengő hangtérnek nevezzük. Ez mindazokból a hangokból áll, ami már egyszer, kétszer vagy többször visszaverődött az épület szerkezeti felületeiről. Az egyszer visszaverődött hangot első visszaverődésnek hívjuk, a kétszer visszaverődött hangot második visszaverődésnek, stb.

Kétirányú hangvisszaverődés egy olyan szobában, ahol csak hangvisszaverő felületek vannak.

A visszaverődési hangtért befolyásoló visszaverődések száma függ a felület akusztikai tulajdonságaitól. Ha a terem felületei teljes mértékben hangvisszaverők, akkor elméletileg korlátlan számú visszaverődés történhetne. Ha a felület tökéletesen hangelnyelő lenne, akkor egyáltalán nem történne visszaverődés (a szabadtéri feltételeknek megfelelően). A valóságban mindig van egy bizonyos energiaveszteség, amikor a hanghullám a falnak ütközik (lásd Hangvisszaverődés). A levegő továbbá bizonyos mértékben el is nyeli a hanghullám energiáját. A hangelnyelés függ a frekvenciától. A magas frekvenciájú hang gyakran sokkal könnyebben elnyelődik, mint az alacsony frekvenciájú hang.

Az alábbi adat megmutatja a visszaverődés hangtérre gyakorolt hatását amikor egy tökéletesen hangelnyelő felületet építünk be a terembe, amit összehasonlíthatunk egy csak visszaverő felületekkel, amit a fenti kép ábrázol.

Kétirányú hangvisszaverődés egy olyan szobában, ahol van hangelnyelő felület.