Hűvös kényelem

A szigetelés a meleg nyári időszakban a legfontosabb.
A kényelem kulcsfontosságú szempontjai: jó szellőztetés és a hőterhelés behatárolása.

Kellemes közérzet a meleg nyári időszakban is

A kényelem és jó közérzet az épületekben a meleg nyári időszakban is manapság ugyanolyan elvárás, mint a hideg időszakokban a meleg érzete.

Ez a hűvös kényelem: 

Helyesebben az év legmelegebb napjaiban a déli órákban a légáramlás megfordul és a szobában emelkedni kezd a hőmérséklet, amely túlzott mértékben kellemetlen közérzetet okoz és még drámaibb következményei lehetnek, ha a helyiség belső hőmérséklete magas marad. Például forró napnak nevezzük, amikor a nappali hőmérséklet 31 °C felett van és az éjszakai hőmérséklet 21 °C felett marad.

 

Kellemetlen közérzet lép fel, ha a beltéri hőmérséklet lakóépületekben meghaladja a 26 °C-t és irodákban a 24 °C-t.

Ezért védekeznünk kell a túlzottan magas hőmérséklet ellen és a beltéri hőmérséklete minél alacsonyabban kell tartanunk.

A passzívtól az aktív védelemig

Az épületeknél néhány megalapozott lépést kell hoznunk a passzív védekezés lehetőségeinek kiaknázása érdekében:

  • az épület elhelyezkedését és szerkezetét illetően, a közvetlen napsugárzás minimalizálása érdekében, ami az épület legnagyobb fokú hőterhelése a meleg nyári időszakban; ezért javasolt valamilyen árnyékolás alkalmazása, különösen a déli, nyugati és keleti homlokzatokon.
  • A belső hőterhelés minimalizálása (emberek, berendezések, világítás és egyéb hőforrások) jelentős hatással van a beltéri hőmérsékletre és csökkenti a hűsítési igényt.
  • A hő kirekesztése zárt szellőztetés és szellőztető stratégia alkalmazásával. Az ajtókat és zsalutáblákat zárva kell tartani már kora reggel, hogy megmaradjon a hűvös beltéri klíma. Napközben szellőztetni kell, hogy kiküszöböljük a kültéri meleg beszivárgását, de az éjszaka folyamán is, hogy a külső hűvös levegő ne jusson be az épületbe.
  • A különböző épületrészekben magas fokú hőszigetelés, különösen a forró nyári időszakban a tetőterekben, csökkenti a hőterhelést.

A kívülről befelé áramló hő mennyisége két tényezőtől függ: az egyik az épület belsejébe továbbított napenergia és ez a fal szoláris tényezőjétől függ (elhelyezkedés, visszaverődési vagy eltárolási kapacitás), és a másik a fal hőátadási együtthatójától függ (tető, fal,…).

Meleg körülmények

Hőnyereség:

Ahhoz hogy a meleg beáramlását minimalizáljuk, a két mennyiséget a legalacsonyabb szinten kell tartani: 

  • a fal U-értékének csökkentése a hőszigetelés növelésével.
  • kettős üvegezés alkalmazása az ablakok alacsony emissziós tényezőjének biztosítása érdekében.
  • tetőtéri ablakok alkalmazása a napsugárzás elleni védekezésért.

Csökkenő hűsítési igény

A hűsítési igény csökkentése fontos; a hőszigetelés növeléséve energiát takaríthatunk meg és korlátozhatjuk a CO2 kibocsátást.

Gyakori a hűsítő berendezések használata helyiségekben, a megfelelő hőmérséklet biztosítása érdekében. Ezen berendezések használatát csak a szükséges helyeken és korlátozott mértékben javasoljuk a meleg időszakban. A hűsítő berendezések üvegházhatású gázokat bocsátanak ki, és ezzel a magas atmoszférában lévő ózon réteget károsítják. A lakóknál egészségügyi problémák is kialakulhatnak, ha a szigetelés helytelenül beépített. Végül, a hideg termelése 2,5-ször jobban expanzív energetikai szempontból, mint a meleg hőtermelés.

Ecofys 2003 tanulmány: “az EPBD direktíva hatásai” tanulmány egyértelműen összefoglalja a tetők és falak hőszigetelésének egyre nagyobb szerepét, valamint a lakó- és irodaépületek hőterhelésének csökkentését annak érdekében, hogy csökkentsük a hűsítési igényeket. Ez kontinentális éghajlaton lehetséges, de nagyon hatékony a meleg éghajlatoknál is.

Hűsítő berendezések használata esetén javasolt a légvezetékek szigetelése, hogy optimalizáljuk az energiafogyasztást. A páratartalom szintjét is szabályozni kell, hogy gyors komfortérzetet érjünk el. Hűvös érzet csak a használt helyiségekben.