Egészségvédelem

Az ISOVER folyamatosan ellenőrzi, hogy termékei tökéletesen biztonságosak legyenek az egész élettartamuk alatt, a gyártástól kezdve a beépítésen át a termék egész élettartamán keresztül.

Az ISOVER, felhasználva a világszerte működő független tudományos intézetek több mint 30 éves kutatási és vizsgálati eredményeit, valamint a különböző országok előírásait és szabályozásait, maximálisan biztonságot kínál.

Az ISOVER termékek használata biztonságos

Az ISOVER a több, mint 30 éves tapasztalatot felhasználva folyamatosan ellenőrzi, hogy termékei teljesen biztonságosak legyenek a gyártás, beszerelés és használat során, ezért folyamatosan részt vesz a különböző független tudományos intézetek kutatásaiban.

A kutatási eredményeket rendszeres időközönként publikálják, a vevők és felhasználók megnyugtatására.

2001 októberében, egy Lyonban tartott szimpóziumon a Nemzetközi Rákkutató Intézet (International Agency for Research on Cancer, IARC) – amely része a Világegyészségügyi Szervezetnek (World Health Organization, WHO) – állásfoglalása szerint az ásványgyapotszálak “nem sorolhatóak az emberre veszélyes rákkeltő anyagok közé”. (Korábban 2B, újabban 3. csoport)

Csoportbesorolás Példák
1 az anyag az emberre nézve rákkeltő benzol, dohányfüst, azbeszt, …
2A az anyag az emberre nézve valószínűleg rákkeltő dízel kipufogógázok, kvarclámpa használata, …
2B az anyag az emberre nézve lehet hogy rákkeltő Kávé, kipufogógázok, benzin, vegytisztításban dolgozók…
3 az anyag (és keverékei) nem sorolhatóak az emberre nézve rákkeltő anyagok közé koffein, szaharin és összetevői, tea …
4 az anyag az emberre nézve valószínűleg nem rákkeltő caprolactam

IARC besorolás és áttekintés

Az európai törvényi szabályozásból eredő EU direktíva is alátámasztja: az Isover ásványgyapot termékeket 1997 óta felmentették a rákkeltő anyag besorolástól.

Európai direktíva

1.1.2. Szabályozások

A NAIMA (North American Insulation Manufacturers Association), az EURIMA (European Insulation Manufacturers Association) és a FARIMA (the Australian Insulation Manufacturers Association) megalkották a nemzetközi szabályozások szintézisét.

1.1.1.1. Európai szabályozások

1997 decemberében az Európai Bizottság által megjelentetett útmutatóban az ásványgyapotszálakat (97/69/EC Direktíva), mint kockázatos anyagot jelöli meg. Ez a besorolás a szálak kémiai összetételén, méretén és biológiai stabilitásán alapul, mint azt a mellékelt táblázat is összefoglalja.

A szigetelő ásványgyapotszálakat kémiai összetételük alapján definiálják, mely szerint 18%-nál több lúgot és alkáli-oxidot (Na2O + K2O + CaO + MgO + BaO) tartalmaznak.

A 6 mikrométer átmérőnél vastagabb szálak nem jutnak le a tüdőbe, ezért nincsenek is besorolva. Szintén nincsenek besorolva az alacsony biológiai stabilitással, valamint a hosszú időn át állatokon tesztelt és az eredmények szerint nem rákkeltő szálak sem. Két teszt alapján állapítják meg a biológiai stabilitás mértékét és két másik teszttel a rákkeltést. A jegyzőkönyveket az Európai Bizottság Európai Vegyészeti Intézete (European Chemical Bureau, ECB) tette közzé.

Az Európai Ásványgyapotminősítő Tanács (European Board for Mineral Wool; EUCEB) ellenőrzi, hogy a gyártott szálak megfelelnek-e az európai direktívának. Azon termékek és gyártók, melyek megfelelnek, az EUCEB engedélyezi hogy föltegyék címkéjét a csomagolásra, ezáltal a vásárlók és felhasználók könnyen felismerhetik azt a terméket, amely megfelel az európai előírásoknak. Az EUCEB garantálja, hogy az európai előírásoknak megfelelően valamennyi előírt állatkísérletet elvégeztek, a biológiai stabilitásra vonatkozó eredmények összhangban vannak a 97/69/EC Európai Direktíva Q megjegyzésében lévő előírásaival, és hogy a gyártott szálak tulajdonságai megegyeznek a bevizsgált szálak tulajdonságaival.

Valamennyi európai ország beillesztette ezt az EU direktívát a saját törvényei közé.

Európai direktíva

97-69 osztályozás

97-69 teszt jegyzőkönyv

1.1.1.2. Szabályozások az Egyesült Államokban

A mára már elavultnak számító 1988-as IARC szabályozást alapul véve az NTP (National Toxic Program) és az OSHA (Occupational Safety and Health Administration) a belélegezhető üvegszálakat a 2B csoportba sorolta: az emberre nézve lehet, hogy rákkeltő.

1.1.1.3. Egyéb országok

Számos egyéb ország is, mint például Ausztrália, Új-Zéland vagy Svájc szabályozásai az európai direktívákon alapulnak.

1.1.3. Biológiai stabilitás

A biológiai stabilitás vagy oldhatóság az egyik fő paraméter, mely meghatározza egy gyapotszál egészségre való hatását. Ezt már 1988-ban is felismerte az IARC.

Az ember által előállított ásványgyapotszálak biológiai stabilitása között hatalmas különbségek vannak mindkét irányba, amit főként a kémiai összetétel határoz meg. A legstabilabb, ember által előállított ásványgyapotszál sokkal kockázatosabb az emberi szervezet részére, mint egy olyan szál, amely könnyen oldódik.

Az IARC a 81. tanulmányában (2002) kifejti: “a biológiai stabilitás akkor kerül előtérbe, ha a gyapotszál lekerül a tüdőbe és itt túl sokáig megőrzi kémiai és fizikai tulajdonságait.”

Két különböző teszttel mérik a biológiai stabilitást: az egyikkel a belégzést követően, a másikkal a patkányok légcsövébe történő beágyazódást követően (EU szabályozás). Az eredményeket a felezési idő és napok számában fejezik ki. A napok száma azt mutatja meg, hogy mennyi időre van szüksége a szervezetnek a tüdőbekerülést követően, hogy a tüdőbe került szálak felét lebontsa.

Biológiai stabilitás

1.1.4. Küszöbértékek

A nemzetközi hatóságok megállapítottak bizonyos küszöbértékeket (TVL) a hőszigetelő szálakra, mely értékek 0,5 f/ml és 2 f/ml. Bizonyos országokban nincsenek ilyen, a rákkeltőségi besoroláson alapuló küszöbértékek; az ilyen helyeken a kiporzásra vannak határértékek.

Az Egyesült Államokban az Egészség és Biztonság Program (Health and Safety Partnership Program, HSPP) ezt az értéket 1 f/ml-ben határozza meg.

Többféleképpen lehet mérni az ásványgyapotszálak tulajdonságait. A legelterjedtebb módszer a WHO (World Health Organisation) által 1997-ben meghatározott levegőben található szálkoncentráció mérése. Szintén széles körben használt a NIOSH 7400 B számítási módszere.

1.2. Termékbiztonsági adatlap

Az ISOVER már több mint 10 éve lehetővé teszi, hogy a vevők hozzáférjenek a termékbiztonsági adatlapokhoz, ezáltal tájékozódhatnak az egészségügyi szabályozásokról és besorolásokról, valamint a termék biztonságos kezeléséről. A fent említett adatokat az ISO (International Standard Organization) megfelelően tesszük közzé.

1.3. Felhasználási szabályok

Az elmúlt tíz évben a szigetelőanyag gyártók és egyéb szervezetek számos hasznos felhasználási útmutatót dolgoztak ki. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation, ILO) 2001 januárjában adta ki a naprakész szabályokat, melyek weboldalukról angol, francia és spanyol nyelven letölthetőek. Németországban, Dániában, Svédországban, Svájcban vagy az USA-ban szintén vannak ilyen felhasználási szabályok.

Német felhasználási szabályok

1.4. Vevőtájékoztatás

A termékbiztonsági adatlapon és a felhasználási szabályokon kívül az ISOVER egyéb információkat is feltüntet termékei csomagolásán. A legtöbb európai országban például különböző piktogramok is segítik a tájékozódást. A különböző dokumentumok már több, mint 20 éve hozzáférhetőek például Svédországban, Dániában, Németországban, Franciaországban vagy USA-ban.

Piktogrammok

1.5. Illékony vegyi anyagok felszabadulása

Normál felhasználás során az ISOVER termékek nem bocsátanak ki semmilyen vegyi anyagot. Bizonyos országokban az ISOVER termékeken címkék is garantálják ezt. Ilyen például Finnországban az RTS osztályozás, Németországban a “Kék angyal”. Még számos egyéb tanulmány is kimutatja, hogy: ” a szálas szigetelőanyagoknak és álmennyezeti lapoknak minimális hatása van az otthoni formaldehid-szintre”.

www.blauer-engel.de

Kérdések és válaszok: formaldehid: nincs egészségügyi összefüggése az üveggyapottal

Bizonyos ipari felhasználásoknál, ahol a terméket 170-180 ?C fölé hevítik, az első felfűtés során előfordulhat kibocsátás, ami a kötőanyag degradálásából fakad. Ilyen felhasználás során az első felfűtés során, ha nem megfelelő a szellőzés, a dolgozóknak védőmaszkot kell viselniük.. Az ISOVER kifejlesztett szerves kötőanyagot nem tartalmazó terméket is, amellyel ez kiküszöbölhető. Ilyen Franciaországban például az Aiguilene, Olaszországban az Ecoblanc.

Szerves összetevők kibocsátási jegyzéke

1.6. Kibocsátás

A szálkibocsátást már több mint 20 éve mérik a gyárakban, építkezéseken és a szigetelt épületeknél. Számos ezzel kapcsolatos publikáció látott napvilágot, amelyeket a 2002-ben született IARC 81-es tanulmánya, foglalja össze. Valamennyi szektor részére (előállítás, beépítés, szállítás) a határértékek üveggyapot esetében 0,26 szál/ml, míg bazaltgyapotnál 0.19 szál/ml.