Üvegházhatás

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, különösen a CO2-é, az éghajlati változások legfőbb okozója, ami komoly fenyegetést jelent a jövőre nézve. Napjainkban az épületek szigetelése, mint ellenintézkedés, feltétlenül szükséges a gázkibocsátás csökkenése érdekében.

Mi az üvegházhatás? Éghajlatváltozás?

Jelent ez veszélyt?

A nap sugárzásának egy része amikor eléri a földet, akkor hővé alakul, majd visszaverődve infravörös sugarak formájában a világűrbe távozik.

Bizonyos gázok, amiket üvegházhatást okozó gázoknak nevezünk, visszatartják a kisugárzás nagy részét és így a Föld felszínének hőmérsékletét átlagosan 15°C-on tartják. Enélkül a folyamat nélkül ez -18°C lenne!

Ezek az üvegházhatást kiváltó gázok főleg szén-dioxidból (CO2), metánból (CH4) és dinitrogén-oxidból (N2O) állnak.

A CO2 koncentrációja a légkörben

Az elmúlt 100 évben az iparosodás következtében folyamatosan nőtt. A fosszilis energiahordozók, mint az olaj és szén, energiatermelés céljából történő elégetése a CO2 kibocsátás egyik legfőbb forrása.

A CO2 járul hozzá (a gázok tekintetében) az üvegházhatás kialakulásához a legnagyobb mértékben és a légkörben gyorsan emelkedő CO2 koncentráció – egy valóságos sugárzási csapdát képezve – éghajlatváltozáshoz vezet, ami napjainkban már tapasztalható.

 

Éghajlat változás: 5°C-os változás?

A legtöbb tudós úgy véli, hogy a század végéig az átlaghőmérséklet 3 – 5°C-kal nőni fog.

5°C növekedés nem túl sok:télen talán nem kell majd vastag gyapjúpulóvert viselni, és a síparadicsomokban nem lesz hó… bosszantó, de elviselhető, nem?

Csakhogy átlag 5°C a különbség napjaink éghajlata és a jégkorszak között is!

Ha azonban a hőmérséklet nem a jégkorszak felé, azaz 5°C-ot csökken, hanem a másik irányba mozdul, átlagosan 5°C-ot növekedve, jelentős hőhullám következik be…

forrás : GIEC 2001

Felismerve a veszélyt, a kormányok hozzájárultak a globális felmelegedés lassítására irányuló intézkedések szervezéséhez és kiálltak a különböző üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának csökkentésére szolgáló megoldások mellett. A Kyoto Egyezményt 1997. december 11-én fogadták el. Azóta 84 ország írta alá és 122 országban ratifikálták.

Sajnos, ezt az egyezményt még több országnak alá kell írnia, hogy kifejtse hatását. Számos szakértő úgy véli, hogy az egyezményben vállalt kötelezettségek nem elég ambíciózusak, hogy számottevő javulást érjenek el az egyre súlyosbodó üvegház hatással szemben.

Ahhoz, hogy a CO2 koncentrációját a légkörben a természetes koncentráció dupláján tartsuk a négyszeres koncentráció helyett, ami felé jelenleg tartunk, tíz Kyoto Egyezményt kellene elrendelni 50 éven belül, állítja Philippe Courtier, a Météo France megbízott ügyvezető igazgatója.

Mit tehetünk?

Az épületek a fő CO2 kibocsátók

A kibocsátott CO2 jelentős részét az épületek termelik:

Az épületek fűtéséhez, légkondícionálásához és világításához használt energia előállítása okozza az összes CO2 kibocsátás több mint 40%-át Európában, ez az Egyesült Államokban körülbelül 35%, és közel 30% Japánban (1990-ben kevesebb, mint 25% volt).

Egy másik szektor – a szállítás – a felelős további egy harmad kibocsátásért az anyagok szállítása miatt.

A légkondícionálás különösen problémás terület: amellett, hogy sok energiát igényel, a hűtő rendszerek hidrogénfluorkarbon alapú (HFC) folyadékkal működnek, ami több felmelegedést okozhat, mint a CO2.

Például, egy HFC-134 molekula üvegház hatása 1.300-szor nagyobb mint a CO2 molekuláé.

A globális felmelegedésnek köszönhetően, a légkondícionálás iránti igény rohamosan nőni fog. Az energiaszükséglet a meleg időszakokban emiatt várhatóan jelentősen megnő, kombinált lökést adva ezzel az üvegház hatásnak.

Számos tanulmány látja a megoldást az épületek szigetelésében. Az Isover szilárdan elkötelezett e megoldások mellett.

Épületek szigetelése: a kulcs kérdés

Tanulmányok kimutatták, hogy a szigetelés javításával körülbelül 20%-os hőmegtartás érhető el, amivel 100 millió tonna CO2 kibocsátst lehetne elkerülni 2010-ig csak az Európai Unióban.

Jelentős fejlődést lehet elérni az ipari szektorban a magas-hőmérséklet szigetelés minőségének javításával az energiafogyasztás optimalizálása érdekében ahelyett, hogy egyszerűen a fűtő vagy hűtő munkahelyeket erőltetnénk.

Már legalább 50 millió tonna kibocsátás megelőzhető ezeknek az eljárásoknak a segítségével, és további 6 millió tonna kibocsátás előzhető meg a fűtött helyiségek hőszigetelésének javításával. (Ecofys, 2002)

  • 450 millió tonnával lehetne évente csökkenteni a CO2 kibocsátást Európában
    (Ecofys jelentés, 2004);
    Ecofys jelentés: Kibocsátott CO2 csökkentése 2004
  • Évente 75 millió tonnával (75%-os csökkentés) lesz csökkenthető Franciaország CO2 kibocsátása 50 éven belül egy nagyszabású, de kivitelezhető tervvel. Összehasonlításképpen, a sebességhatárokat 10 km/órával csökkentve a meglévő 32 millió jármű esetében 4 millió tonnával csökkenne a kibocsátott CO2.
  • A CO2 kibocsátás 1,8 – 6,2 %-al csökkenthető Németországban (WWF, 1999)
  • Ausztráliában jelentősen lehet csökkenteni a kibocsátott CO2 mennyiségét a jobb hőszigetelés által. Például Victoria államban az új szabványnak köszönhetően évente 40.000 tonnával csökkenthető a CO2 kibocsátás (www.glassandglazing.com.au).
    Lakások felújítása : Eurima szerinti ecofys 2004 összefoglalás

Mindannyian tehetünk valamit az ügy érdekében

Ön hozzájárulhat a környezet védelmére tett erőfeszítésekhez, miközben környezetét kényelmesebbé teszi és energiát takarít meg a fűtés és légkondícionálás tekintetében.

A szigetelés egy igazi példa a magán és társadalmi érdekek inteligens kombinációjára.