Alapismeretek

A tűz jelen van mindennapi tevékenységeink során, úgy mint sütésnél, főzésnél vagy a kandallóban. Ha őrizetlenül hagyjuk, komoly veszélyt jelenthet az emberi életre vagy anyagi javainkra.
De mi is a tűz valójában?
Hogyan lehet osztályozni?
Milyen állapotai és kritikus pontjai vannak a tűznek?

TŰZ – egy olyan kémiai rekció, amely során egy éghető anyag gyorsan oxidálódik vagy ég, ami azonban csak akkor megy végbe, ha a három elem a megfelelő állapotban és arányban van jelen.

ÉGHETŐ ANYAG – lehet bármilyen szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú gyúlékony anyag. Sok szilárd anyag gázzá alakul mielőtt elég. 

OXIGÉN – A levegő, amit belélegzünk 21% oxigént tartalmaz. A tűznek már legalább 16% oxigén tartalmú levegő is megfelel.

- A hő energiája szükséges az éghető anyag hőmérsékletének emeléséhez addig a pontig, amíg elegendő gáz képződik a gyulladáshoz.

HOGYAN OSZTÁLYOZZUK A TÜZEKET? GYULLADÁSI OSZTÁLYOK

Közönséges éghető anyagok, mint a fa, papír, ruha, gumi és néhány műanyag. Gyúlékony, lobbanékony folyadékok, mint a gázolaj, kerozin, festék higító és a propán. Feszültség alatt lévő elektomos berendezések, mint készülékek, kapcsolók, elosztók és elektomos eszközök. Bizonyos gyúlékony fémek, mint a magnézium, titánium, potassium és szódium.

A tűz terjedése főként a tér formájától és szellőzésétől, az éghető anyag típusától és felületének nagyságától függ. Hőképződés alapján a tűz különböző állapotait különböztetjük meg:
Kezdet (gyulladás), Növekedés, Átívelés, Teljesen kifejlődött tűz és Kialvás.

KEZDET / GYULLADÁS Egy hőtermelő reakció során a hőmérséklet jóval a környezet hőmérséklete fölé emelkedik. Történhet lángoló gyufa, szikra vagy egyéb esemény következtében, vagy spontán gyulladással. A folyamat lehet lángoló vagy izzó gyulladás.
NÖVEKEDÉS A tűz terjedésének sebessége függ a gyulladás típusától, az éghető anyagtól és a rendelkezésre álló oxigén menyiségétől. Az izzó égés veszélyes menyiségű mérgező gázt termel még akkor is, ha az energia kibocsátás aránylag alacsony. A növekedési periódus egyes tűzesetekben nagyon hosszúra nyúlhat. 

A növekedési szakasz lánggal gyulladás esetében nagyon gyors lehet, ha az éghető anyag kellő képpen lobbanékony. Az először égő részek hőtermelése elegendő, hogy az éghető anyag további felületeit meggyújtsa és elegendő oxigén és éghető anyag áll rendelkezésre. Ekkor a tüzet éghető anyag szabályozottnak nevezzük.

ÁTÍVELÉS Átmenet a növekedési szakasz és a teljesen kifejlődött tűz között. Átívelés nem egy pontos intervallum vagy mechanizmus, hanem egy hőmérsékletváltozással összefüggő jelenség. (lásd a képet)
TELJESEN KIFEJLŐDÖTT TŰZ Az energiakibocsátás elérte a maximumot és az égési folyamatot a rendelkezésre álló oxigén menyisége korlátozza. Ezt szellőzés-szabályozott égésnek nevezzük. Ebben az állapotban el nem égett gázok gyűlhetnek össze a mennyezet alatt és ahogy ezek a gázok elhagyják az égésteret, kívül oxigénnel érintkezve elégnek. A gáz hőmérséklete az égéstérben nagyon magas, 700-1200 °C között található.
KIALVÁS Az állapot, amikor az éghető anyag elfogy, az energiakibocsátás mérséklődik és ennek következtében a gáz hőmérséklete is csökken. Ebben a szakaszban a tűz szellőzés-szabályozottról éghető anyag szabályozottá válik.

 

ÁTÍVELÉS - az ISO szerint, gyúlékony anyag égésekor a gyors átmenet a teljes felületet érintő állapotba korlátozva van. Az átívelés előtti fázisban éghetőségi osztályozás tükrözi a termék hozzájárulását a tűz terjedéséhez. Az átívelés utáni fázisban az épületrészek tűzállósága határozza meg a védelem szintjét a tűz terjedésével szemben, a szerkezeti stabilitást és a tűzoltók biztonságát.

Biztonsági alapismeretek

Tűzbiztonság? Mit is jelent valójában? Hogyan lehet biztosítani? Habár az emberi viselkedés mindíg szerepet fog játszani, fontos a tűzbiztonsági szempontok figyelembevétele az épület tervezésekor, és nagyon gyakran törvényi előírás is az épület lakóinak biztonságának és egészségének biztosítása.

Passzív szerkezeti tűzvédelem, beleértve a megfelelő szigetelő anyagokat, alapvető fontosságú. A szigetelőanyagok éghetőségi osztálybasorolását illetően az Isover termékek a legjobb minőségi osztályba tartoznak, és tűzállóság tekintetében az Isover rendszerek minden elvárásnak megfelelnek.

MEGELŐZÉS 

A statisztikákból kitűnik, hogy nagyrészt a tűz a felelős az emberi életek kioltásáért és az anyagi károkért. Az is kiderül, hogy az esetek többségében egy olyan baleset okozza a bajt, ami könnyen elkerülhető lett volna – egy gyufa vagy cigaretta esett egy székre vagy szőnyegre, vagy egy elektromos berendezés zárlata. Jó szokások, különösen a biztonságos munkafolyamatok a konyhában, mint például, sohase hagyjunk egy lábas forró olajat őrizetlenül; és elalvás előtt például kapcsoljuk ki elektromos készülékeinket – és ne tegyük lehetővé gyermekeinknek, hogy a tűzzel játszhassanak. Tűz-biztonságos viselkedés, beleértve egyszerű intézkedéseket, mint otthoni biztonsági ellenőrző lista segít megvédeni otthonunkat és családunkat.

ÓVINTÉZKEDÉSEK 

Tűzbiztonság csak a passzív és aktív óvintézkedések kombinációjával érhető el.

Passzív óvintézkedések célja biztosítani a biztonságos épületek tervezését és kivitelezését, olyan elrendezéssel, ami akadályozza a tűz terjedését és biztonságos, védett, könnyen elérhető kiürítési útvonalakat biztosít.

Aktív óvintézkedések eszközei a hatékony riasztó rendszerek, amelyek már a korai szakaszban jelzik a tüzet, önműködő tűzoltó rendszerek, amelyek értékes időt hagynak a menekülésre, és világos, betanított menekülési tervek életeket mentenek.

PASSZÍV VÉDELEM 

Az épület összes alkotóelemének együttes teljesítménye adja a passzív védelem által nyújtott tűzbiztonsági szintet. Ne csak az anyagok tulajdonságaira koncentráljunk, hanem az egész rendszerre. Egy adott épület tűzállóságának hatékonysági szintjét a leggyengébb láncszeme határozza meg. Jól megtervezett, bevált építési megoldások (tűzállóság), a nem éghető bevizsgált termékeket felhasználó szakszerű kivitelezés (éghetőség) jelentősen növeli a tűzbiztonság szintjét.

 

FELADATOK ALKALMAZÁS
SZERKEZETI (PASSZÍV) TŰZ ELLENI ÓVINTÉZKEDÉSEK
Éghető anyag korlátozása. Az égés terjedésének megakadályozása. A szerkezet, felszerelések, útvonalak és a menekülési útvonalak éghetősége
FÜST ÉS HŐ ELSZÍVÓ RENDSZER
Füst és hő hatásainak csökkentése az elvonásukkal. Szellőztető rendszerek
MŰSZAKI (AKTÍV) TŰZ ELLENI ÓVINTÉZKEDÉSEK
Az égés idejének csökkentése. Éghető anyagok menyiségének csökkentése. Tűzjelző rendszerek, tűzoltó és elfolytó rendszerek, beépített tűzoltó berendezések (tűzcsapok)
SZERVEZETI TŰZ ELLENI ÓVINTÉZKEDÉSEK
Jól betanított kiürítési terv. A tűz égési idejének csökkentése. Kezdeti tűzoltásra és kiürítési terv végrehajtására, tűzoltó berendezések előkészítésére felkészített személyzet.