Épületek a világ legnagyobb kihívásainak középpontjában

Építőipar, mint a klímaváltozás elleni harc egyik legfontosabb ágazata

 A Föld minden energiáját a Naptól nyeri. Ennek az energiának egy részét az üvegházhatású gázok visszatartják a Föld légkörében, elnyelik az ultraibolya sugárzást, és megakadályozzák, hogy az visszaszóródjon az űrbe. Így az üvegházhatás természetes jelenség, és elengedhetetlen a földi élet fenntartásához: légkörünk hőmérsékletét 15 °C közelében tartja. Az emberi tevékenységek következtében azonban egyre nagyobb mennyiségű üvegházhatást okozó gáz keletkezik, első sorban a fosszilis tüzelőanyagok, például olaj, gáz és szén elégetéséből. Ahogy növekszik az üvegházhatású gázok koncentrációja, a légkör egyre több infravörös sugárzást tart meg, amely a globális felmelegedést okozza. Napjainkban kétszer annyi üvegházhatású gázt bocsátunk ki, mint amennyit Földünk óceánjai és ökoszisztémái természetes úton képesek elnyelni. Vissza kell szorítanunk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását; ennélfogva csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagok használatát

  

A tudatosság erősítése 

• 1997-ben Kiotóban a nemzetközi közösség számos célkitűzést fogadott el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A Kiotói Jegyzőkönyv arra kötelezte az iparosodott országokat, hogy az 1990-es szinthez képest a 2008- 2012 közötti időszak végéig 5,2%-kal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. E kötelezettségvállalás teljesítése alól a fejlődő országok felmentést kaptak annak érdekében, hogy meg tudják őrizni növekedésüket. A Jegyzőkönyv 2005 elején lépett hatályba.
• A Stern-jelentés (2005) szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem költségei (a világ GDP-jének 1%-a évente) alacsonyabbak, mint a klímaváltozás okozta károk költségei (a világ GDP-jének 5-20%-a évente)
• Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által készített jelentések azt jelzik, hogy 2100-ra a hőmérséklet 1,8 – 4 °C-kal lesz magasabb, mint a 20. századi végén mért hőmérséklet, ha nem cselekszünk. Az éghajlatváltozás várható hatásai többek között a következők lehetnek: jégtakarók olvadása, hurrikánok, aszály és a mezőgazdasági termelés csökkenése... Az IPCC jelentései átfogóak, objektívek és az átláthatóság alapján készültek, hogy szilárd alapot teremtsenek a vitákhoz és segítsék a döntéshozókat
• 2006-ban az Európai Bizottság ismertette híres 3 x 20%-os célkitűzését: Az 1990-es adatokhoz képest az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20%-os csökkentése (nemzetközi megállapodás esetén 30%), az energiahatékonyság 20%-os javítása és az energiaellátásban 20%-os megújuló energia arány elérése 2020-ig. A tagállamok 2007. márciusában jóváhagyták az európai energiahatékonysági cselekvési tervet
• Jelenleg minden ország tárgyalásokat folytat a Kiotói Megállapodás második szakaszáról, amely a 2013 és 2017 közötti időszakra vonatkozik. 2007 decemberében a résztvevő országok megállapodtak egy tárgyalási „megbízásról”, amely bali cselekvési tervként ismert. A tárgyalásokat, a második kiotói kötelezettségvállalási időszakra vonatkozó végleges megállapodás megkötésével, a következő, 2009-ben Koppenhágában tartott találkozóig be kellett fejezni.

  

Az éghajlatváltozás várható hatásai 

Az építőipari ágazat szerepvállalása 

A fűtés és a légkondicionálás okozza az épületekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás legnagyobb részét. Európában csak az épületek az összes kibocsátás 30%-át idézik elő, ami évente mintegy 842 millió tonna CO2- nek felel meg – ez csaknem kétszerese a kiotói célkitűzésnek.

Mindazonáltal, az építőipar jelentős potenciállal rendelkezik. Az EURIMA (európai ásványgyapot gyártók szövetsége)⁽²⁾ szerint az épületek felújításánál vagy építésénél korszerű technikák és szigetelési rendszerek alkalmazásával, Európában 460 millió tonnával lehetne csökkenteni az üvegházhatásúgáz kibocsátást – ami meghaladja a Kiotóban elfogadott teljes kötelezettségvállalást!
Ugyanilyen szintű csökkenést más módszerekkel is el lehetne érni, ehhez azonban például:

• A Londonban közlekedő 6 millió autót 15 évre le kellene állítani, vagy
• Erdőket kellene telepíteni egy Franciaországnál háromszor nagyobb területe