Épületek a világ legnagyobb kihívásainak középpontjában

Az építőiparnak óriási szerepe van a környezeti hatások csökkentésének és életminőségünk javításának előmozdításában.

A Föld minden energiáját a Naptól nyeri. Ennek az energiának egy részét az üvegházhatású gázok visszatartják a Föld légkörében, elnyelik az ultraibolya sugárzást, és megakadályozzák, hogy az visszaszóródjon az űrbe. Így az üvegházhatás természetes jelenség, és elengedhetetlen a földi élet fenntartásához: légkörünk hőmérsékletét 15 °C közelében tartja. Az emberi tevékenységek következtében azonban egyre nagyobb mennyiségű üvegházhatást okozó gáz keletkezik, első sorban a fosszilis tüzelőanyagok, például olaj, gáz és szén elégetéséből. Ahogy növekszik az üvegházhatású gázok koncentrációja, a légkör egyre több infravörös sugárzást tart meg, amely a globális felmelegedést okozza. Napjainkban kétszer annyi üvegházhatású gázt bocsátunk ki, mint amennyit Földünk óceánjai és ökoszisztémái természetes úton képesek elnyelni. Vissza kell szorítanunk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását; ennélfogva csökkentenünk kell a fosszilis tüzelőanyagok használatát 

A tudatosság erősítése 

• 1997-ben Kiotóban a nemzetközi közösség számos célkitűzést fogadott el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A Kiotói Jegyzőkönyv arra kötelezte az iparosodott országokat, hogy az 1990-es szinthez képest a 2008- 2012 közötti időszak végéig 5,2%-kal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. E kötelezettségvállalás teljesítése alól a fejlődő országok felmentést kaptak annak érdekében, hogy meg tudják őrizni növekedésüket. A Jegyzőkönyv 2005 elején lépett hatályba.
• A Stern-jelentés (2005) szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem költségei (a világ GDP-jének 1%-a évente) alacsonyabbak, mint a klímaváltozás okozta károk költségei (a világ GDP-jének 5-20%-a évente)
• Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által készített jelentések azt jelzik, hogy 2100-ra a hőmérséklet 1,8 – 4 °C-kal lesz magasabb, mint a 20. századi végén mért hőmérséklet, ha nem cselekszünk. Az éghajlatváltozás várható hatásai többek között a következők lehetnek: jégtakarók olvadása, hurrikánok, aszály és a mezőgazdasági termelés csökkenése... Az IPCC jelentései átfogóak, objektívek és az átláthatóság alapján készültek, hogy szilárd alapot teremtsenek a vitákhoz és segítsék a döntéshozókat
• 2006-ban az Európai Bizottság ismertette híres 3 x 20%-os célkitűzését: Az 1990-es adatokhoz képest az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 20%-os csökkentése (nemzetközi megállapodás esetén 30%), az energiahatékonyság 20%-os javítása és az energiaellátásban 20%-os megújuló energia arány elérése 2020-ig. A tagállamok 2007. márciusában jóváhagyták az európai energiahatékonysági cselekvési tervet
• Jelenleg minden ország tárgyalásokat folytat a Kiotói Megállapodás második szakaszáról, amely a 2013 és 2017 közötti időszakra vonatkozik. 2007 decemberében a résztvevő országok megállapodtak egy tárgyalási „megbízásról”, amely bali cselekvési tervként ismert. A tárgyalásokat, a második kiotói kötelezettségvállalási időszakra vonatkozó végleges megállapodás megkötésével, a következő, 2009-ben Koppenhágában tartott találkozóig be kellett fejezni.

Az éghajlatváltozás várható hatásai 

A 2°C-nál nagyobb globális hőmérséklet-emelkedésnek katasztrofális és visszafordíthatatlan hatása lehet a Földre.(1) Tudósok szerint ahhoz, hogy a globális felmelegedés, az ipari forradalom előtti korszakhoz képest 2°C alatt maradjon – amely az Európai Unió által támogatott célkitűzés – minden fejlett országnak az 1990-es szinthez képest 2020-ig 30%-kal, 2050-ig pedig 80%-kal kellene csökkentenie a teljes üvegházhatást okozó gázkibocsátást.

A fűtés és a légkondicionálás okozza az épületekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás legnagyobb részét. Európában csak az épületek az összes kibocsátás 30%-át idézik elő, ami évente mintegy 842 millió tonna CO2- nek felel meg – ez csaknem kétszerese a kiotói célkitűzésnek.

Mindazonáltal, az építőipar jelentős potenciállal rendelkezik. Az EURIMA (európai ásványgyapot gyártók szövetsége)(2) szerint az épületek felújításánál vagy építésénél korszerű technikák és szigetelési rendszerek alkalmazásával, Európában 460 millió tonnával lehetne csökkenteni az üvegházhatásúgáz kibocsátást – ami meghaladja a Kiotóban elfogadott teljes kötelezettségvállalást!
Ugyanilyen szintű csökkenést más módszerekkel is el lehetne érni, ehhez azonban például:

• A Londonban közlekedő 6 millió autót 15 évre le kellene állítani, vagy
• Erdőket kellene telepíteni egy Franciaországnál háromszor nagyobb területe

(1) Forrás: Stern-jelentés
(2) Forrás: Az Ecofys II, 2004 / Ecofys IV, 2005 alapján
(3) Forrás: Terry Barker, IPCC Coordinating Lead Author and Chairman, Cambridge Econometrics