“Úgy gondolom, hogy a könnyen hozzáférhető olaj és gáz — vagyis a viszonylag olcsón előállítható és nagyon könnyen piacra juttatható tüzelőanyagok — az elkövetkező 10 éven belül érik majd el a csúcspontot.”
Jeroen van der Veer
Vezérigazgató,
Royal Dutch Shell pic
Az EU energiafogyasztása 11%-kal növekedett az elmúlt 10 évben. A fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz és a szén, amelyek a világ energiafogyasztásának 81%-át teszik ki még mindig, nem állnak korlátlanul rendelkezésre. Tudósok véleménye szerint, a fogyasztás jelenlegi volumene alapján a szénkészlet több, mint 2 évszázadra elég, de a világ gázkészletét 63 éven belül, az olajkészletet 50 éven belül feléljük.
Az energiaválság stratégiai és gazdasági fenyegetést is jelent: az EURIMA szerint az elkövetkező 20- 30 évben Európa külföldi energiaforrásoktól való függősége 50%-ról 70%-ra fog emelkedni. Az olaj árának az elmúlt években tapasztalt nagy mértékű emelkedése folytán az energiaellátás biztonsága vált az energiapolitikai stratégia legfontosabb kérdésévé
Az áremelkedések egyik oka az, hogy a fosszilis tüzelőanyagok egyre nehezebben beszerezhetők, előállításuk pedig egyre drágább. Az „olcsó” olaj és gáz korszaka a végéhez közeledik. A fogyasztást csökkentenünk, a beszerzési forrásainkat pedig diverzifikálnunk kell a Trias Energetica koncepciója szerint
Az építőipari ágazat tényleges potenciállal rendelkezik az energia megtakarítás tekintetében
“Az épületeket át lehetne alakítani úgy, hogy inkább hozzájáruljanak a klímavédelemhez, mint sem, hogy feleslegesen felemésszék a fennmaradó energiát.”
Európa teljes energiafogyasztásának 40%-a az itt található 160 millió épületből származik.
Ami a világ fennmaradó részét illeti, az abszolút számok ott is gyorsan emelkednek, köszönhetően az építkezések fellendülésének, különösen olyan országokban, mint Kína és India.
A fűtés és hűtés teszi ki az épületek energiafelhasználási kiadásainak legnagyobb részét. Európában jelenleg az épületek energiafogyasztásának 2/3-át a fűtés teszik ki, míg a légkondicionálás az előrejelzések szerint a triplájára emelkedik 2030 előtt.
Az épületek energiafogyasztásának csökkentésére, illetve a kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás visszaszorítására a szigetelés a legköltséghatékonyabb megoldás. Az, hogy az épületekben hatalmas potenciál rejlik az energiahatékonyság javítása terén, más ismert. Az épületek által felhasznált energia csökkentéséhez és, ezzel egyidejűleg, a komfortszint javításához szükséges tudás és technológia már rendelkezésre áll, így itt azonnali előrelépés érhető el. Már bizonyított energiahatékonysági technikák alkalmazásával az épületek fűtéshez vagy hűtéshez szükséges energiaigényének 70-90%-a megtakarítható lenne.
A lehetséges megtakarítások mértéke óriási:
- Az Egyesült Államokban a becslések szerint az épületekben jelenleg felhasznált energia akár 50%-át is meg lehetne takarítani megfelelő szigeteléssel.(3)
- 3,3 millió hordó olajat lehetne naponta megspórolni Európában, ha az épületek energiahatékonyabbak lennének.
Szigorúbb előírások felé
Az épületek energiateljesítményéről szóló, 2006. januárjában bevezetett irányelv (EPBD) előírja mind a 25 EU tagállam, valamint Norvégia és Svájc számára, hogy az épületek energiateljesítményére minimális követelményeket és tanúsítási rendszert hozzanak létre. Jelenleg (2009), az irányelv átdolgozás alatt áll.(5)
(1, 2) Forrás: ASPO hírlevél #89 – 2008. május (3) Forrás: EURIMA
(1) Források: COM(2006)545 és Enerdata 2006
(2) Forrás: VDEW, kiadás: 2002
(3) Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség
(4) Forrás: Ecofys II, 2004/Ecofys IV, 2005
(5) Bővebb információ: www.buildingsplatform.org, www.europa.eu